Dorka és a bohócok

A kislányommal nemrég jártunk először cirkuszban, és nagyon megtetszett neki. Először kicsit aggódtam, nem fog-e félni a nagy elefántoktól vagy a furcsa, festett képű bohócoktól, de szerencsére nagyon jól szórakozott. Sőt, otthon azt is elárulta nekem, hogy a bohócok voltak a kedvencei. Utólag belegondolva ennek lehet, hogy van valami köze ahhoz, hogy korábban is találkozott bohócokkal. A nyáron ugyanis nagyon beteg volt, egy csúnya vírusfertőzés miatt pár napot kórházban is töltöttünk vele. A kórházban viszont éppen bohócdoktorok jártak, akik végiglátogatták a beteg gyerekeket, és kedves történetekkel, viccekkel próbáltak egy kis vidámságot csempészni a napjukba. Dorka pedig nagyon megszerette őket, az egyik bohócdoktor nénivel még közös fotót is készítettünk!

A múltkori cirkuszi látogatás óta azonban Dorka megállíthatatlan. Gyakorlatilag mindent cirkuszosra kellett dekorálnunk a lakásban a kérésére. Először csak az ő szobáját vettük célkeresztbe. Színes szalagokat kötöttünk a lámpára, a szekrényre, elefántos, zsiráfos, zebrás, és ezerféle más állatos matricát szereztünk be, amiket a füzetébe vagy a matricás könyvébe ragaszthat. Van bohóc orra, bohóc maszkja, legutóbb még csíkos harisnyát is kért, hogy igazi bohócnak tudjon öltözni farsangkor. A cirkusz imádat egyszerűen megállíthatatlan, kiapadhatatlan forrás. És legutóbb már a konyhánkat is elérte.

Konyhai cirkusz? Mire jó a hajcihő?

Először mérgelődtem magamban, aztán a http://konyhabutorom.hu/ oldalon olvastam egy érdekes felvetést, ami elgondolkodtatott azzal a változással kapcsolatban, amit most mi is megtapasztalunk az otthonunkban. Az oldal abból a felvetésből indul ki, hogy az otthon legfontosabb színtere a konyha. Itt indítjuk és zárjuk a napunkat, itt hangzanak el a legfontosabb beszélgetések, hiszen ez a közös étkezések színtere. A konyhának ezért nagyon fontos szerepe van az életünkben. Így érdemes figyelmet szentelni annak, mit árul el rólunk a konyhánk? Ugyanakkor az is eszembe jutott, hogy ha mi most éppen cirkusz lázban égünk, jó ötlet-e ennek megfelelően átalakítani a teret? Nem fogjuk-e egy fél év múlva bánni a mindenhonnan lelógó girlandokat például?

Tovább gondolkodva a témán azonban rá kellett jönnöm, hogy mi tulajdonképpen egy ilyen vidám, “cirkuszi” család vagyunk. Talán ezért is fogta meg Dorkát a cirkuszi környezet. Mi otthon is szeretünk viccelődni, tréfálkozni egymással. Sokat beszélgetünk, játszunk, ha időt töltünk együtt, az mindig minőségi, és sok-sok nevetéssel jár. A http://konyhabutorom.hu/ leírásából inspirálódva ezért úgy döntöttem, miért is ne hagyatkoznánk az ösztöneinkre, és alakítanánk át a mi személyiségünknek megfelelően a konyhát?

Mi így éljük meg az átalakítást

A férjemmel így lassan belefogtunk az átalakításba. Elsőként a színvilágba nyúltunk bele: a korábbi fehér és natúr színeket olyan élénk színek váltották, mint a piros, a fűzöld, vagy a mustársárga. Olyan csempéket választottunk a falra, amiket néha egy-egy virág díszít, olyasmi, mint amilyeneket a cirkuszban a bohócok hajában látni a porondon. Mivel így a színek dominálnak elsősorban a konyhánkban, a régi, antik bútorainkat is szeretnénk modernebb, egyszerűbb, letisztultabb darabokra cserélni. Így sokkal jobban fog tudni érvényesülni az a vidám, színes környezet, amit megteremtünk magunknak! Hihetetlenül hálás vagyok a lányomnak és a http://konyhabutorom.hu/ oldalnak, hogy ezeket a gondolatokat elindította bennem! Már most sokkal több örömet lelünk a konyhánkban, pedig még csak az átalakítás elején járunk! Mindenkinek javaslom, hogy legyen merész, és ne féljen hasonló, elsőként “drasztikusnak” tűnő lépéseket megtenni – nekünk teljességgel bevált a változás!