Tavaly a szüleimmel és a testvéremmel úgy döntöttünk, hogy milyen jó lenne, ha elmennénk egy cirkuszi előadásra, csak úgy. Régen voltunk már, utoljára akkor, amikor a húgom német cserediákja nálunk lakott másfél hétig, meg különben is együtt is rég csináltunk bármiféle programot, úgyhogy épp itt volt az ideje annak, hogy ezt bepótoljuk. Én nagyon szerettem gyerekként cirkuszba járni, leginkább az artista mutatványok nyűgöztek le, de bevallom jobban szeretek valahol hátrébb, vagy magasan ülni, mert a bohócok nem tartoznak a kedvenceim közé. Egyszer a legelső sorban ültünk, és egy trükkhöz kiakart hívni pont engem egy bohóc a porondra. Valószínűleg azért engem vett észre, mert próbáltam úgy tenni, mintha ott sem lennék, de visszafelé sült el a dolog. Persze, nem történt semmi baj, Jancsi bohóc nagyon kedves volt és megértette, hogy nincs bennem túl nagy szereplési vágy, így más kis segítőt választott magának, de azóta igyekeztem minden alkalommal elkerülni az ilyen helyzeteket és a porondtól olyan távoli helyen foglalok mindig helyet, ahol semmi esély arra, hogy kihívjanak magukhoz. Habár lehet, hogy ez nem történne már meg, hiszen elsősorban gyerekeket kérnek fel, de nekem ez így biztonságosabb.
Szóval a családi program fixálása után egy héttel mentünk a cirkuszba. Én előtte még gyorsan elkezdtem írni egy egyetemi beadandót a laptopomon és mivel merülőben volt a gépem, indulás előtt felraktam a töltőre és lecsuktam.
Az előadás nagyon profi volt, csak úgy röpködtek az artisták a magasban és egy bohóc sem akart kihívni magához, úgyhogy tökéletes kis családi program volt.
Amikor hazaértünk még kicsit beszélgettünk az előadásról, majd én elvonultam a szobámba, mert úgy döntöttem, hogy még tele vagyok energiával és ihlettel, meg persze a határidő is vészesen közeledett és nem álltam éppen a helyzet magaslatán, ezért folytatni szerettem volna a beadandóm írását. De persze, nem az fogadott, mint amire számítottam.
Hiába volt töltőn a laptopom, teljesen le volt merülve, be se kapcsolt, hiába nyomogattam a gombokat, nem történt az égvilágon semmi. Az akkumulátor már egy ideje gyengélkedett, de nem gondoltam volna, hogy már fel sem tudom tölteni, mivel ennek semmi jelét nem mutatta korábban. De nagyon úgy festett, hogy megadta magát teljesen. És ezzel nem csak a laptopomnak mondhattam búcsút, hanem a beadandóm jelentős részének is.
Mivel egyetemistaként diákmunkákból volt pénzem, ami nem valami sok, csak pont elég, így arra jutottam, hogy amire nekem szükségem van az egy jó állapotú, jól működő használt laptop. Mindenképpen szükségem volt egyre, hiszen vittem magammal az előadásokra is és az esszéket is meg kellett írnom valamin.
Másnap az egyetemen nagyon panaszkodós kedvemben voltam, mert hát egy egyetemista mégis mihez tudna kezdeni a laptopja nélkül?! De szerencsére egy szaktársam ajánlott egy üzletet és egy oldalt, ahonnan ő is beszerezte használt laptopját, nem sokkal azelőtt, hogy az enyém tönkrement, úgyhogy elég friss és releváns tapasztalattal bírt. Egyébként ő is ajánlás útján jutott el erre a honlapra. Meg is néztem azonnal, hiszen mihamarabb szükségem volt egy másik munkaeszközre, de előtte alaposabban kikérdeztem a tapasztalatairól. Mert hiába használt laptopot szerettem volna venni, fontos szempont volt, hogy megbízható helyről egy megbízható gépet tudjak venni, mert semmi kedvem nem volt ahhoz, még csak elméletben sem, hogy pár hét múlva fejvesztve és kétségbeesve rohanjak a szervizbe, vagy éppenséggel egy újabb laptopért.
Nagyon elégedetten beszélt a szolgáltatásról és jó tapasztalatokkal is távozott. Személyesen ellátogatott mind a két üzletükbe, hogy kipróbálhassa és összehasonlíthassa a gépeket és úgy volt vele, ha mindkét üzletükben körülnéz, akkor logikusan nagyobb az esély arra, hogy megtalálja a számára megfelelőt. Nyilván ez csak megnehezítette a választást. De készséggel segítettek neki, hogy elégedetten térhessen haza. Elmondta, hogy milyen gépet keres, mire használná, hogy nézzen ki és mik az elképzelései. Végül sikerült megvennie az új, használt laptopot, bár a választás nem volt éppen egyszerű. Így fogalmazott, mert teljesen újnak érezte a gépet. Ingyenesen átvizsgálták a teljes laptopot, operációs rendszerrel feltelepítve adták át és tulajdonképpen minden olyan programot is feltelepítettek rá, amire neki felhasználói szinten szüksége volt. Mindemellett pedig félévre szóló garanciát is adtak rá.
Arról pedig nem is beszélve, hogy külsőre is teljesen elégedett volt vele, pont olyat sikerült találnia, amilyet szeretett volna.
Azt el is felejtettem megkérdezni, hogy neki mennyiért sikerült hozzájutnia a laptophoz, de azt elmondta, hogy 30.000 és 150.000 forint közötti értékben találhatok a pcmentornál használt laptopot, és vegyem figyelembe, hogy a már korábban említett tesztelés és program feltelepítésért nem kell külön fizetnem, ezzel pedig nagyjából 20-30.000 forintot spórolok meg. Igazából már önmagában is jónak találtam az árfekvést, de az ingyenes szolgáltatásokkal még inkább szimpatikus lett. Ez persze nem csak az anyagiak miatt volt így, hanem a hozzáállás, amit e mögött láttam, is szimpatikus volt. Számomra egyértelmű volt ezzel, hogy nekik is az a céljuk, hogy jól működő használt laptopokat adjanak ki a kezeik közül.
Hazatérvén el is meséltem otthon, hogy már tudom, hol tudok venni olyan használt laptopot, ami nem zsákbamacska és garantáltan nem fogja megadni magát egy hét után. Beszámoltam a szaktársam tapasztalatairól és ajánlásáról, és közösen meg is néztük a honlapot. Hétvégére, egészen pontosan szombatra volt betervezve a laptop vásárlás, de sajnos megfeledkeztem a hétvégi, egyetemi kommunikációs tréningről így nem tudtam elmenni. De mégis, mire a tréningről hazaértem, az új használt laptopom otthon várt engem. A szüleim gondolták, hogy megveszik ők nekem. Szerencsére ismernek annyira, hogy tudják, hogy nálam az elsődleges szempont a szín kiválasztása és csak azután jöhet minden más.
Ahogyan én sem, úgy a szüleim sem értenek jobban a számítógépekhez és laptopokhoz az átlag felhasználónál, de mivel tudták, hogy elsősorban az egyetemhez van szükségem gépre, így ez volt a kiindulópont. Egyébként sokkal jobb laptopot sikerült választaniuk –persze némi segítséggel-, mint amilyenre számítottam. Aminek pedig nagyon örültem, az az, hogy nagyon halk, az alapzajt is csak akkor hallottam, amikor kifejezetten arra figyeltem és nagyon füleltem. Meg is kérdeztem, hogy ez hogyan lehetséges, és a szüleim azt mondták, hogy azért, mert minden használt laptopot kitisztítanak, emiatt nem zajos.
Miután befejeztem az egyetemet, a laptop a szüleimre szállt, most már ők használják és nagyon elégedettek vele. Azóta már én is ajánlottam a pcmentort egy munkatársamnak és egy barátomnak is, nem tudom, hogy hol tart a dolog, de azt tudom, hogy az unokanővérem szülei is jártak már náluk azóta és nem üres kézzel tértek haza.